• Sri Chinmoy
  • Meditáció a szívben
  • Meditációs előadások
  • Történetek
  • Szíviskola
  • Szívminőségek
Témák
  • Sri Chinmoy
  • Programajánló
  • Bevezető
  • A spirituális szív
  • Meditáció a szívben
  • Meditációs előadások
  • Történetek a szív megnyitására
    • Ramesh és Gopál
    • A hallgatás megszabadít
    • Tanítás a kitartásról
    • A hétéves szív
    • A kertész
    • Gandhi páratlan őszintesége
    • Valóban?
    • Egy könyörületes szív
    • Bábar megbocsátó szíve
    • Bábar elvesz egy életet
    • Egy őszinte ember ígérete
    • A király és a kard
    • Egy szanjászí Amerikában
    • A szvámi és az érinthetetlen
    • Az asszony aki bölcsen adott hitelt
    • Bankim Csandra orvossága
    • Ki az erősebb?
    • A haramia fia
    • Gandhi ásramja
    • Együtt érző egység
    • Csak egy tanítványt akarok: a szívet
  • Szíviskola
  • Szívminőségek
  • Gyermekek nevelése
  • Meditatív koncert
  • Könyvajánló
  • Linkajánló
  • Ashrita - Mr Guinness

A szvámi és az érinthetetlen

PDF | Nyomtatás | E-mail

 

Csak egyetlen dolgot kell megtanulnod
Az életben:
Úgy kell gondolnod magadra,
Ahogy Isten gondol rád –
Mint egy másik Istenre.

A szvámí együtt dohányzik az érinthetetlennel

Szvámí Vivékánanda szeretett dohányozni. Zarándoklata idején, amikor India utcáit járta, a dohányzás nagy szenvedélye volt.
Egy este, ahogy Vivékánanda végigsétált egy észak-indiai falu utcáján, egy kis kunyhóhoz ért, ahol egy öregember egy indiai vízipipát szívott. Vivékánandának ellenállhatatlan vágya támadt a dohányzásra, és megkérdezte a férfit, nem osztaná-e meg vele a pipáját.
– Szvámí – szólt az öregember –, én utcaseprő vagyok, érinthetetlen. Hogy osztozhatnék veled a pipámon? Nem pipázhatsz egy érinthetetlennel. Úgy örülök, hogy láthatlak! Olyan fess vagy, és lendületes! De én sajnos érinthetetlen családból származom.
Vivékánanda sajnálkozott, hogy az öregember érinthetetlen.
– Sajnálom –mondta. – Igazad van, nem pipázhatok veled.
Azzal otthagyta, és továbbment. De nyomorultul érezte magát. „Mit teszek? – kérdezte magában. – Mi tettem? Hát nem azt tanította a mesterem, Srí Rámakrisna, hogy ahol emberi lény van, Isten is ott van? Minden ember Isten megtestesülése. Ezt tanultam a mesteremtől. Mindenről lemondtam, szanjászí vagyok. Lemondásom által eggyé váltam a világgal, és mégis effajta megkülönböztetést teszek. Ez egy suszter, az egy utcaseprő, és itt vagyok én, a legfelső kaszt egyik tagja együtt valakivel az alsó kasztból. Alsó kaszt, felső kaszt! Hogy merek ilyen megkülönböztetést tenni? Hát nem mindannyian Isten gyermekei? Ez a mesterséges elkülönítés, a felsőbbrendűség és alsóbbrendűség elképzelése – hogy érezhetek így?” Vivékánanda futva tért vissza az öregemberhez.
– Kérlek, oszd meg velem a pipádat – mondta. – Minden ember maga Isten.
Az öregember félve adta a pipáját a szvámínak. Az kedvére pipázott, majd így szólt: –Istenien boldog vagyok. A legteljesebben boldog. Két okból: teljesült emberi vágyam, dohányozhattam, és teljesült isteni vágyam, mert valóra válthattam az egyetemes egységről alkotott belső látomásomat. Legfelsőbb Uram ott lakozik mindenkiben. Ezt a látomásomat kinyilváníthattam ma azáltal, hogy osztoztam veled a pipádon.
Isten mindenkié. Nem az enyém, hanem mindenkié. Minden egyes személyben látom Őt. Egyedüli célom, hogy feltétel nélkül az Ő kedvében járjak. Örökké hálás leszek neked, mert Uram általad tanította meg nekem a legfelsőbb tanítást: mind egyek vagyunk, egyenlők vagyunk, mindannyian az Abszolút Legfelsőbb Úr gyermekei vagyunk.

Sri Chinmoy

 

Copyright © 2009 ---.
All Rights Reserved.

Joomla template created with Artisteer.