Az eljövendő világban
Sok minden
Megvilágosítja majd az emberiséget,
De az emberiség
Külső és belső életét
Leginkább
Az egyetemes csend
Transzcendentális temploma
Fogja megvilágosítani.

A hallgatás megszabadít

Indiában, Bengáliában élt egyszer egy vallásos ember. Mindennap eljött hozzá egy szanszkrit tudós, és lélekemelő spirituális tanításokat olvasott fel a Gítából, az Upanisadokból és a Védákból. A házigazda odaadóan hallgatta ezeket az előadásokat.
A családnak volt egy madara, akit Krisnának hívtak. Egy kalitkában tartották, abban a szobában, ahol az előadások is folytak, és ő is hallgatta a beszédeket.
Egy nap a madár így szólt a gazdájához: – Meg tudnád mondani nekem, mi hasznod származik ezekből a spirituális tanításokból?
– Krisna – válaszolt a gazdája –, úgy látom, nem érted, hogy ezek a spirituális tanítások meg fognak engem szabadítani a kötelékeimtől!
– Már évek óta hallgatod ezeket az előadásokat – mondta a madár –, de én semmi változást nem látok rajtad. Lennél olyan kedves megkérdezni a tanítódat, tulajdonképpen mi is fog történni veled?
Másnap a házigazda így szólt tanítójához: – Guru, tíz éve hallgatom már a spirituális beszédeidet. Tényleg elérem a megszabadulást?
A tanító megdermedt. Vakarta a fejét, tűnődött a kérdésen, de nem talált választ. Körülbelül egy órán át hallgatott, azután elment.
A házigazda meg volt döbbenve. Guruja nem tudott válaszolni a madár kérdésére. A madár azonban megtalálta a választ.
Attól a naptól kezdve a madár nem evett, nem énekelt. Teljesen csendben maradt. Gazdája és a család mindennap rakott ételt a kalitkába, a madár azonban nem nyúlt semmihez.
Egy nap a gazda ránézett a madárra, és mivel az életnek semmi jelét nem látta rajta, óvatosan kivette a kalitkából. Szomorú szívvel tette le Krisnáját a földre. A madár egy szempillantás alatt elrepült, bele az ég végtelen szabadságába!
A madár tanított. Gazdája és a guru pedig megtanulták: a hallgatás megszabadít.

Sri Chinmoy